|
Dr. Németh Csaba
történész
Életrajz és bibliográfia itt olvasható
|
|
 |
A németgyulai tanítónak 1795-ben építettek lakást. A térre néző szárnyában működött az iskola, az Ajtóssi utcai frontja volt a tanítói lak. 1829-1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. Mai formájában Nuszbek Mihály építette újjá 1830 végére. Erkel Ferenc a sarokszobában látta meg a napvilágot 1810. november 7-én.
A gyulaiak mindig szeretettel gondozták városuk nagy szülöttének emlékét. A városi múzeum 1951. április 2-án felvette a nevét. Már szeptemberben szóba is került egy szoba berendezésének a lehetősége Erkel szülőházában. A gyulaiak a zeneszerző születésének 150. évfordulójára Erkel Emlékbizottságot szerveztek. A miniszteri engedélyt is megszerezték a szülőházban rendezendő Emlékmúzeum megnyitásához. Ám az ügy ismét lekerült a napirendről. A múzeum időszaki kiállításaként csak a budapesti tárlat rövidített változatát mutatták be 1960. őszén.
Az első állandó Erkel kiállítást 1962. július 22-én nyitotta meg Dankó Imre. Ez az Erkel-szobának nevezett tér, valójában csak a múzeum előcsarnokából elrekesztett hely volt. A Béke sugárúti épület kiürítéséig, 1966. augusztus 14-ig állt fenn.
A teljes tanulmány PDF formátumban itt olvasható
|
 |
Lükő Gábor gyulai tevékenysége
De ki is volt Lükő, hogyan került szóba gyulai alkalmazása? 1909. november 4-én, Komáromban született, a német származású Becker családba. Nevét 18 éves korában édesanyjáéra (Lükő Margit) cserélte fel. Egyetemi tanulmányaiból 3 évet Budapesten egyet pedig, az 1931-1932-es tanévet Bukarestben végezte el. Tanárai közül Karácsony Sándor és Győrffy István nevét emelhetjük ki. Bukaresti tanulmányai után közel egy évet a moldvai csángók között élt, a Néprajzi Múzeum és az MTA támogatásával azok népi kultúráját gyűjtötte és tanulmányozta. 1933. április 20.-án letartóztatta és kiutasította az országból a román királyi rendőrség. 1936 őszén doktorált néprajzból, valamint Kelet-Európa történetből és román nyelvészetből. Az egyetem elvégzése után, 1935. december 20. óta díjtalan gyakornokként a Nemzeti Múzeumban dolgozott, s 1937. február 15-én nevezték ki a Déri Múzeumhoz, ahol azonban 1950. január 1-vel nyugdíjazták. Nem csoda, ha ezek után egyre jobban sürgette beígért gyulai kinevezését. Lükő nem volt idegen Gyulán. A gyermekkorát itt töltötte, mivel édesapja a vízügyi igazgatóságon dolgozott. A román nyelvet is abban az időben sajátította el a helybeliektől. A városhoz történő kötődését tovább erősítette, hogy nem sokkal idehelyezése után újranősült: egyik gyerekkori játszótársát vette feleségül.
Lükő tanulmány teljes egészében itt olvasható PDF formátumban |
 |
Németgyula és Gyula egyesülésének előzményei a közelgő 150 éves évforduló tükrében
1848 előtt Gyula földesúri joghatóság alatt álló város volt. A németeket Harruckern János György telepítette be 1723-ban. 1734-benengedélyezte nekik, hogy külön bírót válasszanak maguknak, így ezóta külön tanácsa volt Németgyulának és Magyargyulának. A tanácsok élén a földesúr által állított bírák álltak. 1848 tavaszától, a földesúri hatóság eltörlésével megszaporodott teendők ellátására ők már nem voltak alkalmasak. A nemesek sem akartak az eddigi "paraszttanács" alá tartozni. A rendezett tanács felállításáért küzdöttek, melyet ők irányítottak volna. Tudták, hogy két tanácsot nem bírna el Gyula, ezért a két város egyesítésén fáradoztak. A volt jobbágyok és zsellérek viszont a nagyobb költségek miatt ellenezték a rendezett tanácsot, s persze az eddigi vezetést sem óhajtották kiadni a kezükből. A németek a függetlenségüket is féltették. Kialakult tehát a magyar- és a német-gyulai volt jobbágyok és zsellérek egységfrontja a jórészt középnemesi származású "intelligencia" ellenében.
A tanulmány teljes szövege itt olvasható PDF formátumban
|
 |
Tanulmányok a gyulai evangélikusok történetéből
Az önálló gyulai evangélikus egyházközség létrehozásának okai itt olvasható olvasható PDF formátumban
Az önálló gyulai evangélikus egyházközönség megalakulása és kezdeti évei itt olvasható PDF formátumban
A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években itt olvasható PDF formátumban
A gyulai evangélikus templom felépitése itt olvasható PDF formátumban |
 |
Emlékezés 1849. október 6-ra
A honvédtisztek fegyverletétele Gyulán, kevéssé közismert, hogy a világosi fegyverletételről a honvédtisztek úgy távozhattak, hogy oldalfegyvereiket megtarthatták. Teljes lefegyverzésükre csak akkor került sor, amikor az oroszok átadták őket az osztrákoknak. Ez a szomorú esemény pedig 1849 augusztus 23-án következett be Gyulán, a vár és a kastély közötti részen.
Dr. Németh Csaba: A honvédtisztek fegyverletétele Gyulán itt olvasható PDF formátumban
|
 |
Gyulán az országban egyedülálló módon, közadakozásból alakítottak ki honvédtiszti emlékhelyet az 1848-49-es szabadságharc tiszteletére,
az esemény 140. évfordulója alkalmából. Az Emlékhely létrehozásának története példázza, hogy ugyan a társadalom ebben ez időben (1988-89) politikailag már igencsak megosztott volt, de egy jó cél érdekében össze tudott fogni. Miért éppen Gyulán lett Honvédtiszti Emlékhely, mi köti a városhoz a későbbi aradi vértanúk többségét? Szinte mindenki tudja, hogy a Görgey-féle hadsereg Világosnál tettele a fegyvert. Azt azonban már kevéssé közismert, hogy a világosi fegyverletételről a honvédtisztek úgy távozhattak, hogy oldalfegyvereiket megtarthatták. Teljes lefegyverzésükre csak akkor került sor, amikor az oroszok átadták őket az osztrákoknak. Ez a szomorú esemény pedig 1849. augusztus 22-23-án következett be Gyulán, a vár és a kastély között. A teljes tanulmány PDF formátumban itt olvasható |
 |
Az október 23-i tüntetés hírére éjjel a megyei pártbizottságra hivatták a reformerek szószólóit, köztük Fekete Pált, hogy visszatartsák őket egy demonstráció szervezésétől. Másnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága rendkívüli állapotot rendel el. Utasította a helyi tanácselnököket, hogy gátolják meg a rendbontást. A Sarkadi Cukorgyárban és a békéscsabai téglagyárban, néhány gépállomáson és állami gazdaságban is munkásőrséget szerveztek, tagjaikat felfegyverezték.
Dr. Németh Csaba történész teljes tanulmánya "PDF" formátumban itt
olvasható
|
|
 |
Báthory Gábor (1589. augusztus 15-1613 október 27.)
1608-ban szerezte meg a fejedelmi trónt a hajdúk segítségével, Rákoczi Zsigmond lemondatásával.
Erőszakos kormányzásával, erkölcstelem magatartásával maga ellen fordította az erélyi rendeket. Trónja megmentése érdekében Báthory át akarta adni Váradot a töröknek, emiatt Abafy Miklós a hajdúk segítségével megölte
Dr. Németh Csaba: Báthory Gábor újratemetése "PDF" formátumban itt olvasható |
vissza
|
